Módszereim

1. Gestalt-coaching

(alapja: Gestalt-pszichológia, pszichoanalízis, Rogers-féle személyiségközpontú pszichológia, mindfulness (tudatos jelenlét))

A Gestalt-megközelítés coachingban alkalmazott öt alapelve

  • A tudatosságról, felismerésről szól.
  • Arra figyel, amilyen módon a dolgokat csináljuk, mondjuk, megközelítjük, átéljük és gondolkodunk róluk.
  • Az “itt és most”-ban zajló történet valódi természetére figyel, nem pedig arra, hogy mi történhetne, mi lenne szükségszerű, mi volt vagy lehetett volna.
  • Kapcsolatközpontú, a helyzettől, környezettő függő jelentéstartalommal bír, és befogadó.
  • Alapelve, hogy a változás folyamatos, és csak a jelenben következik be.

Mikor a leghatékonyabb? 

  • a téma a kapcsolatok és az identitás;
  • nem egyértelműek a helyzetek, zavarodottság, bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy milyen irányba induljon;
  • különféle dilemmák esetén;
  • jövőkép és stratégia témában;
  • kreativitás és innováció a téma.

Mikor nem hatékony?

  • adott célok és eredmények elérése esetén;
  • taktikai lépések meghatározásakor;
  • konkrét, lépésről lépésre történő akcióterv kidolgozásakor;
  • logikai koncepció felépítésekor;
  • új képesség, szakértelem elsajátítása esetén.

(John Leary-Joyce nyomán)

 

 2. Megoldásközpontú coaching

“A megoldásközpontú munka lényege a hasznos interakció, melynek nyomán az ügyfél megváltozva folytatja útját: több reménnyel, több kreatív ötlettel, a kompetencia érzetével és a lehetőségek tiszta képével maga előtt.”

(Liselotte Baeijaert)

Ez a rövid és tartós coaching általában 1-3 ülést jelent, ahol a problémák helyett a megoldásra és az ahhoz vezető lehetséges utakra koncentrálunk.  Coachként ebben az esetben támogatom az ügyfelet abban, hogy elinduljon a saját maga által kitalált úton, ahelyett, hogy végig kísérném rajta.

3. Kognitív terápia 

A kognitív terápia 10 alapelve (Judith S. Beck, 1995 nyomán):

1.  A kognitív terápia a kliens és  a problémáinak folytonos kognitív szinten történő megfogalmazásából áll.

2. A kognitív terápiában jól működő terápiás kapcsolatra van szükség.

3. A kognitív terápia nagy hangsúlyt helyez az együttműködésre és a kliens aktív közreműködésére.

4. A kognitív terápia célorientált, és probléma-fókuszú.

5. A kognitív terápia elsősorban a jelen helyzetet tekinti fontosnak, azaz az “itt és most”-ra koncentrál.

6. A kognitív terápia oktató jellegű. Célja, hogy megtanítsa a klienst, hogyan lehet saját maga terapeutája, és nagy hangsúlyt helyez a visszaesés megelőzésére.

7. A kognitív terápia időben behatárolt. (ált. 4-14 ülés, csökkenő gyakorisággal)

8. A kognitív terápia ülései strukturáltak.

9. A kognitív terápia megtanítja a klienst arra, hogy beazonosítsa, kiértékelje diszfunkcionális gondolatait és vélekedéseit, és megfelelő választ találjon rájuk.

10. A kognitív terápia számos technikája arra irányul, hogy a kliens gondolkodását, hangulatát, és viselkedését megváltoztassa.

4. Tudatos jelenlét (mindfulness) alapú kognitív terápia (MBCT) 

 

Az MBCT módszert eredetileg a visszatérő depresszió kezelésére dolgozta ki Segal, Teasdale és Williams. Azonban a tudományos kutatások alátámasztották, hogy más érzelmi problémákra is kiváló módszer, ugyanis csökkenti a szorongást, javítja a hangulatot és fokozza az aktivitást. A módszer nyolc héten át tartó folyamatos gyakorlása bizonyíthatóan megváltoztatja agyunk működését és pozitív irányú biológiai változásokat indít el, gyógyszeres kezelés nélkül. 

A módszer nemcsak a depresszióval küzdőknek nyújt hosszú távú megoldást, hanem azoknak is, akik kevesebbet szeretnének rágódni a múlton és szorongani a jövőn, helyette pedig élményekben gazdag, aktívabb életet szeretnének élni. 

 

5. Sématerápia

 

A kognitív terápiák második hullámához tartozó sématerápiát Jeffrey E. Young dolgozta ki.  A sématerápia kognitív viselkedésterápiás, kötődési, gestalt, tárgykapcsolati, konstruktivista és pszichoanalitikus iskolák elemeit foglalja egybe egy terápiás modellbe. A hagyományos kognitív viselkedésterápiát azzal egészítette ki, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a pszichológiai problémák gyermek- és serdülőkori eredetének feltárására, emotív technikákra, a terapeuta-páciens kapcsolatra és a maladaptív megküzdési stílusokra.

Young elméletében a krónikus, kiterjedt lelki problémákat a korai maladaptív sémák jelenlétével magyarázza. Definíciója szerint a korai maladaptív sémák pervazív motívumok vagy mintázatok, melyek emlékekből, érzelmekből, kogníciókból és testi érzésekből állnak, és az egyénre magára és másokkal való kapcsolataira vonatkoznak. Young szerint a sémák a gyermek veleszületett temperamentuma és a környezete közti kölcsönhatások következtében betöltetlen alapvető érzelmi szükségletekből alakulnak ki, egész életen át finomodnak és jelentős mértékben diszfunkcionálisak. Feltevése szerint az embereknek öt alapvető érzelmi szükségletük van: (1) Biztonságos kötődés (ide tartozik a biztonságra, stabilitásra, gondoskodásra és elfogadásra való igény), (2) Autonómia, kompetencia és az énazonosság érzése, (3) A jogos igények és érzelmek kifejezésének szabadsága, (4) Spontaneitás és játék, valamint (5) Reális keretek és önkontroll. A betöltetlen szükségletek alapján öt sématartományt írtak le, amelyek összesen 19 féle sémát foglalnak magukban.

A korai maladaptív sémák jellemzői, hogy kora gyermekkorban adaptívak voltak, felnőttkorban azonban maladaptív megküzdési stratégiákat aktiválnak, többnyire három módon: (1) séma fenntartása révén az ún. logikai hibák és maladaptív viselkedési módok megjelenésével, (2) séma elkerülés által gondolati, érzelmi vagy viselkedéses szinteken, valamint (3) séma túlkompenzálással, vagyis amikor a személy épp az ellenkezőjét teszi annak, amit a sémája alapján tenne, elkerülve ezzel annak aktiválódását.